1.  A vélt igazság érvényesítésének útjában két csapda áll:  az egyik a jognak való megfelelés, a másik a bizonyítás. Ezért a sikeres érvényesítése soha nem attól függ, hogy azt makacsul hangoztatják,  hanem attól, hogy annak először is szabad utat adnak-e a jogszabályok, ezt követően pedig attól, hogy azt objektíven és hitelt érdemlően bizonyítják.

2. A vélt igazság sikeres érvényesítésének sok esetben legnagyobb gátja – tudtán-, vagy tudtán kívül –  maga a vélt igazságát érvényesíteni kívánó személy.

3. Az igazságszolgáltatás fedőnév alatt, jogszolgáltatáshoz csak az jut, aki – legyőzve az előbb említett gátat – sikeresen átjut az említett csapdákon, vagyis akinek érvényesített igénye egyrészt a jogszabályok által alátámasztást nyert, másrészt pedig, objektíven és hitelt érdemlően bizonyítottá vált.

4.  A jogszabályalkalmazás a jogszabályszöveg értelmezésének és a konkrét esetre való alkalmazá-sának a művészete.

5. A jogalkalmazás lényegét tekintve nem más, mint egy matematikai feladatmegoldás. Mindkettő a tárgyi tudáson (szakismereten) alapul és a logikára, mint eszközre épül.

6. A jogalkalmazásban a legnagyobb siker annak az elérése, hogy az adott konkrét ügyben kialakított jogi érvrendszert és annak végső kunklúzióját más jogalkalmazó is magáévá tudja tenni.

7. A jogérvényesítés során a legtökéletesebben kidolgozott jogi érvrendszer is kártyavárként omlik össze, ha kiderül, hogy az annak alapjául szolgáló tényállás bármelyik eleme valótlan.

8. Az élet legnagyobb üzleti lehetőségéről gyakran utólag derül ki, hogy nem az. Ez főleg akkor fordulhat elő, ha az ügylet megkötését nem előzi meg alapos átgondolás, tájékozódás, információszerzés, csupán az ügylet megkötése a fontos – most és azonnal!

9. A gyors munkához is idő kell,  de annak tényleges mennyisége csak a hibajavítások elvégzése és a következmények orvoslása után válik  ismertté.